Adrian Nastase kormányfő Orbán Viktor volt magyar miniszterelnökhöz írt nyílt levele a nyugalomra vágyó nyugati fülnek akár kedves is lehet, hiszen Nastase az etnikumok közötti példás megértés hattyúdalát küldi világgá. Magyarhonból a kormánypárti kórus ugyanazt mondja, mint román elvtársai. A hangnem és a mondanivaló megegyezik, amit a magyar kormány illetékesei mondanak, azt RMDSZ-berkekből lehet hallani újra. A proletár internacionalizmus korában például Kádár János és Gheorghe Gheorghiu-Dej elvtársak Marosvásárhely főterén mély egyetértésben elhatározták, hogy a romániai magyarság teljes egészében Románia belügye kell hogy legyen. Most újra megismétlődött a forgatókönyv: a román kormány nagy megelégedésére ismét visszautalták az ügyet kizárólagos hatáskörükbe. Kovács László külügyminiszter vagy Bársony András államtitkár a többség akaratának rendelik alá „itteni boldogulásunkat”, írta Makkay József cikkében. Orbán Viktor beszéde után meglepő az RMDSZ egyes vezetőinek elhatárolódó nyilatkozata és meglepő a magyar kormánypártok egymást túllicitáló ítélethozatala, amely felhatalmazva bukaresti elvbarátaikat, hogy nyugodtan haladjanak a nemzetiségi politika eddigi útján. /Makkay József: Autonómiáról ellenszélben. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 31./
2004. augusztus 14.
Kovács László külügyminiszter szerint erőszakos úton nem lehet elérni autonómiát, és bizonyos eurokonform kisebbségi politizálásra hívta fel a figyelmet. Duray Miklós, a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) ügyvezető alelnöke a külügyminiszterrel ellentétben úgy ítélte meg, hogy "az autonómia elérésére nem létezik semmilyen eurokonform módszer". Az unióban fennálló autonómiák között ugyanis olyan is akad, mint a flamandok és a vallonok utcai harcaival kikényszerített belga, alkotmánymódosításból következő német, vagy a spanyolországi ETA militáns tevékenységétől nem elválasztható baszk autonómia. "Minden autonómia hátterében vagy gazdasági, vagy politikai nyomás, vagy harci tevékenység tapasztalható, esetleg ezek kombinációja. Pusztán politikai akarattal, tárgyalásos úton autonómia sehol sem jött létre. De nemzetközi politikai nyomásgyakorlással talán kialakítható autonómia" – véli Duray Szerinte a megvalósult autonómiák rendre egyfajta kényszerhelyzet eredményei. – Igaza van Duray Miklósnak abban, hogy Európában olykor az erőszak is szerepet játszott az autonómiák létrejöttében, de döntő többségük politikai tárgyalás útján született – reagált Duray nyilatkozatára a Népszabadságban Bársony András /MSZP/ külügyi államtitkár. Bugár Béla megjegyezte, hogy politikai akarattal és tárgyalással sok minden megvalósítható. Ezzel ért egyet a Vajdaságban Józsa László, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke is. A tárgyalásos út sikere, hogy a Milosevics-rezsim alatt felszámolt vajdasági autonómia részben már helyreállt. – A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) csak békés eszközökkel óhajtja Székelyföld autonómiáját – mondta Csapó József, az SZNT elnöke. Ugyanez az álláspontja az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsnak is. Ezért nyújtották be autonómiatörvény-tervezetüket a román parlamentbe, és ezért döntöttek április 24-én amellett, hogy a székelyföldi autonómiáról népszavazást kezdeményeznek. A magyar kormány szerint Románia EU-tagságának feltételéül nem szabható a területi autonómia megteremtése, a Fidesz szerint azonban ez egy soha vissza nem térő alkalom. – Mivel az autonómia az EU-ban elfogadott, ezért Románia csatlakozási tárgyalásain a magyar diplomácia abban érdekelt, hogy minél több támogatót szerezzen a Székelyföld területi autonómiájához – nyilatkozta Révész Máriusz. A Fidesz szóvivője szerint, ha az EP magyar képviselői meggyőzik frakciótársaikat az ügy fontosságáról, akkor Románia meg fogja fontolni az autonómia megadását. /Autonómia erőszakkal? = Szabadság (Kolozsvár), aug. 14./
2004. december 3.
A kettős állampolgárság kronológiája – 1996–2004 1996. június 13–18.: A Magyarok Világszövetségének (MVSZ) IV. világkongresszusa ajánlást fogalmaz meg a magyar állampolgárság kiterjesztésére vonatkozóan. 2000. május 22–23.: Az MVSZ V. világkongresszusa határozatba foglalja a brit mintát követő külhoni magyar állampolgárság célját. 2000. augusztus 20.: A magyar állampolgárság kiterjesztéséről szóló tervezetet küld az MVSZ az ország legfőbb közjogi méltóságainak (szerzői: Borbély Imre, dr. Géher József, dr. Váradi Vilmos és dr. Zétényi Zsolt). 2000. ősz: Az RMDSZ a Frunda György elnökjelöltségéhez szükséges aláírásgyűjtés során aláírásokat gyűjt a kettős állampolgárságért is. 2000. október 16.: Markó Béla RMDSZ-elnök bejelentette Orbán Viktor magyar miniszterelnöknek, hogy összegyűlt több mint 80 ezer aláírás a külhoni állampolgárság támogatása érdekében, az október 19-ei megbeszélésen a magyar kormány a státustörvényt tekintette időszerűnek. 2001. október 5.: Patrubány Miklós, az MVSZ elnöke nyilatkozatban fejtette ki, hogy a státustörvényt a Magyarok Világszövetsége a kettős állampolgárság felé tett első lépésnek tekinti. 2003. május: Módosították a román állampolgársági törvényt. A törvény szerint kérésre akár romániai lakcímmel, akár más országban lévő lakhellyel is megadható a román állampolgárság azoknak a személyeknek, akik egykor román állampolgárok voltak. 2003. július 22.: Aláírásgyűjtés kezdődött a vajdasági magyarok körében a kettős állampolgárságért. 2003. augusztus 1.: Bársony András magyar külügyi államtitkár szerint az etnikai hovatartozás Magyarországon nem lehet az állampolgárság kritériuma. 2003. augusztus 14.: Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) csatlakozott a vajdasági és a kárpátaljai magyar szervezetekhez, és kérte a magyar kormányt, biztosítson kettős állampolgárságot a romániai magyaroknak. 2003. augusztus 18.: Az MVSZ elnöksége úgy döntött, népszavazást kezdeményez arról, hogy a külhoni magyarok, kérelem alapján, magyar állampolgárságot nyerhessenek. 2003. augusztus 20.: Frunda György RMDSZ-szenátor irreálisnak nevezte az MVSZ elképzelését. 2003. augusztus 25.: Mádl Ferenc köztársasági elnök konzultációt kezdett neves jogtudósokkal a kettős állampolgársággal kapcsolatos lehetőségek megvizsgálásáról. 2003. augusztus 29.: Az RMDSZ a kettős állampolgárság kérdését vizsgáló szakbizottság felállításáról döntött, ennek tagjai: Varga Attila, Tokay György és Székely István. 2003. szeptember 10.: Az Országos Választási Bizottság (OVB) formai okokra hivatkozva elutasította az MVSZ kettős állampolgárságról szóló népszavazási kezdeményezését. 2003. szeptember 12.: Szent-Iványi István SZDSZ-es képviselő a brit nemzetközösségi állampolgárságot tekinti az egyik lehetséges mintának a kettős állampolgárság kérdésében. 2003. szeptember 18.: Az OVB határozattal hitelesítette a határon túli magyarok kettős állampolgárságának megadását célzó népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő íveinek mintapéldányát. A népszavazási kérdés a következő: „Akarja-e, hogy az Országgyűlés törvényt alkosson arról, hogy kedvezményes honosítással magyar állampolgárságot kapjon az a nem Magyarországon lakó, nem magyar állampolgár, aki magyar nemzetiségét a magyar igazolvánnyal vagy a megalkotandó törvényben meghatározott egyéb módon igazolja?” 2003. szeptember 22.: Patrubány Miklós, az MVSZ elnöke bejelentette: október 23-án kezdődik az aláírásgyűjtés. 2003. szeptember 26.: Dávid Ibolya pártelnök bejelentette: a Magyar Demokrata Fórum parlamenti képviselőcsoportja benyújtja az Országgyűlésnek az állampolgársági törvény módosításáról szóló javaslatát. 2003. október 25.: A Székely Nemzeti Tanács nyilatkozatot fogadott el, amelyben 700 ezer székelyföldi lakos nevében igényli a nemzetiségi alapon nyújtandó kettős állampolgárságot. 2003. november 3.: A magyar Országgyűlés plenáris ülése elutasította az MDF javaslatának tárgysorozatba vételét. 2003. november 18.: Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke a Krónikának azt nyilatkozta, hogy bár még egyszer sem ült össze, dolgozik az RMDSZ állampolgárság-bizottsága. 2003. december 1.: A Mádl Ferenc magyar államfő által felkért szakértők szerint a magyar állampolgárság megszerzésének egyszerűsítése a szerbiai és horvátországi magyarok számára nem ütközik kényszerítő jogi akadályba. 2004. március 1.: A magyar Alkotmánybíróság jóváhagyta az OVB határozatát a népszavazás kiírására vonatkozóan. 2004. április 25.: Orbán Viktor a Kossuth Rádióban kifejtette: a határon túli magyarok számára a továbbiakban nem a státustörvény, hanem a kettős állampolgárság jelenthet megoldást. 2004. július 2.: A Magyarok Világszövetsége átadta az Országos Választási Bizottságnak a kettős állampolgársági népszavazást támogató 320 858 magyar állampolgár aláírását. 2004. augusztus 12.: Ficzere Lajos, az OVB elnöke bejelentette: az MVSZ által összegyűjtött aláírások közül legalább 274 332 megfelel a feltételeknek. 2004. szeptember 13.: Az Országgyűlés elrendelte az ügydöntő népszavazást a kettős állampolgárság ügyében. Összeállította: Bakk Miklós /Krónika (Kolozsvár), dec. 3./
2004. december 23.
Reális lehetősége van annak, hogy a következő fél évben komoly lépések történjenek a romániai magyarság autonómiájának kérdésében – mondta Bársony András külügyminisztériumi politikai államtitkár. Üdvözölte az új román államfő, Traian Basescu nyilatkozatát, amely szerint az elnök az autonómia biztosításában látja az európai integrációs folyamat hatékonyságának növelését Romániában. A kulturális autonómia kérdését Medgyessy Péter volt miniszterelnök, utazó nagykövet is felvetette, amikor dec. 22-én Budapesten Pierre Moscovicivel, az EP francia alelnökével tárgyalt. (MTI) /A romániai magyarság autonómiája ügyében. Van esély az előrelépésre. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 23./
2005. április 13.
A magyar diplomácia élesen tiltakozik minden olyan politikai szándékkal szemben, amely a március végi kolozsvári incidenseket megpróbálja összekapcsolni a közelmúlt vajdasági magyarellenes atrocitásaival – hangsúlyozta Bársony András, a külügyi tárca politikai államtitkára április 12-én Budapesten, az Országgyűlés külügyi bizottságának ülésén. A Fidesz óvott attól, hogy a romániai városban történteket bárki elbagatellizálja. „A két kolozsvári incidens magyar nemzetiségű szenvedő alanyai maguk sem állították, hogy etnikai jellegű támadás érte volna őket” – hangsúlyozta Bársony András. A külügyi bizottság a Kolozsvárott március 27-ről 28-ra virradó éjszaka, illetve egy nappal később hírül adott, a Szent Kamill Otthonnál történt incidens ügyét tárgyalta meg, amelyek során magyar nemzetiségű személyeket támadtak meg. „A külügyi bizottság delegációja Bukarestbe utazik, és megtaláljuk a módját, hogy az incidensekről szót váltsunk a kormány tagjaival, a bizottságok vezetőivel, valamint a romániai magyarság képviselőivel sorra kerülő megbeszéléseken” – mondta Németh Zsolt, a bizottság fideszes elnöke. Szerinte aggodalomra ad okot, hogy a kolozsvári mulatónál történtek után a rendőrség először nem volt hajlandó megfelelő jegyzőkönyvet kiállítani. A fideszes képviselő szerint az RMDSZ levelében éppen az etnikai jelleget valószínűsítette, emellett a „bozgorozás”, tehát a „hazátlan” kifejezés hangsúlyozása mindkét esetben meghatározó összetevője volt az incidenseknek. „A Magyar Köztársaságnak az a dolga, hogy határozottan lépjen fel” – szögezte le Németh Zsolt. Eörsi Mátyás (SZDSZ), a bizottság alelnöke szerint a történtek túldimenzionálása nem helyes. Gedei József (MSZP) arról beszélt, hogy csak két ilyen esetről lehet tudni, így az etnikai motiváció megállapítása meglehetősen vitatott. Ugyanakkor megjegyezte: az egykori marosvásárhelyi események után nem lehet abban bízni, hogy az etnikai feszültségek teljesen nyugvópontra jutottak. /A kolozsvári incidenseket taglalta a magyar külügyi bizottság. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 13./
2005. április 14.
Kolozsvárott megkéseltek egy magyart, majd Bársony András külügyi államtitkár a román hatóságokkal teljes egyetértésben megállapította, hogy az ügyeknek semmiféle nemzetiségi vonatkozása nem volt. A sértetteket az atrocitások közben bozgorozták – magyarul: hazátlanozták. Ezt Bársony András nem tartja nemzetiségi jellegű afférnak. Vajdaságban naponta vernek félholtra magyarokat, s a szerb hatalom ,,felelőtlen ifjoncok összetűzésének” nevezi az incidenseket. Amikor viszont néhány szerb megverésének ügyében kell dönteni, hatvanegy esztendős büntetést szabtak ki az elkövető magyarok ellen. Ez így lesz mindaddig, „amíg a magyar külpolitika egyfolytában bocsánatot kér a pribékektől és agresszoroktól. Amíg Bársony Andrások külpolitizálnak Magyarországon”, írta Magyari Lajos. Bugár Béla fölvetette a felvidéki magyarság 1945 és ’48 közötti jogfosztását, erre Meciar és Tico azonnal kizárná őt a szlovákiai közéletből. /Magyari Lajos: Kárpát-medencei anziksz. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 14./
2005. szeptember 7.
Elsősorban az integráció, az infrastruktúra fejlesztése és a külpolitikai együttműködés terén tekinti át a legfőbb teendőket román partnereivel Bukarestben Bársony András magyar külügyi államtitkár. Bársony küldöttség élén tartózkodik a román fővárosban, ahol részt vesz az október 20–21-re tervezett közös kormányülés előkészítésére hivatott magyar–román külügyi és integrációs vegyes bizottság ülésén. Bársony jelezte: a közös projektek listáját szeretnék előkészíteni Bukarestben a következő két-három évre, számba véve, hogy mi az, ami belefér a 2007. és 2013. közötti európai pénzügyi költségvetési időszakba. /Magyar delegáció Bukarestben tárgyalt a közös kormányülésről. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 7./
2005. szeptember 8.
A román és a magyar külügyminiszter a hónap végén Gyulán találkozik, hogy rögzítsék az utolsó részleteket is az október 20-21-re tervezett közös kormányülésre – ebben állapodtak meg Bukarestben a román-magyar külügyi és integrációs vegyes bizottság ülésén. Az ülés után a szakbizottság két társelnöke, Bársony András külügyi államtitkár, illetve Lucian Leustean államtitkár közös sajtóértekezleten számolt be arról, hogy a bizottság három munkacsoportban vitatta meg a terítéken lévő témákat. Az elsőben az európai integrációt illető együttműködésről, a másodikban a regionális együttműködésről és a biztonsági kérdésekről, a harmadikban pedig a Bukarestben tervezett közös kormányülés előkészítéséről és a kétoldalú kapcsolatokat érintő más kérdésekről tárgyaltak. /Gyulán tanácskozik a két külügyminiszter. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 8./
2005. szeptember 8.
Előrelépést érzékelt a csíkszeredai magyar konzulátus megnyitásának ügyében a Bukarestben tárgyaló Bársony András politikai államtitkár, aki megbeszéléseket folytatott Calin Popescu Tariceanu miniszterelnökkel, Markó Béla miniszterelnök-helyettessel és Razvan Ungureanu külügyminiszterrel is. Az államtitkár emlékeztetett: Magyarország immár hét-nyolc éve küzd azért, hogy Csíkszeredában főkonzulátust nyithasson. /Lesz konzulátus Csíkszeredában? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 8./
2005. szeptember 21.
Románia és Bulgária mielőbbi EU-csatlakozása mellett érvelt Gyurcsány Ferenc magyar kormányfő szeptember 20-án az Országgyűlésben, ahol a két ország csatlakozásáról szóló törvényjavaslatot vitatták meg. ,,Szűkkeblűen, nem messzire nézve és nem kellően megértve, hogy mi a mi felelősségünk ebben a térségben, nem lehet sikeres nemzetpolitikát folytatni” – mondotta. ,,A kérdés az, hogy mi itt, Magyarországon ezt a tagságot milyen módon, milyen érveléssel, milyen átgondolt politikával, milyen magatartással támogatjuk, segítjük, sürgetjük” – van, aki szerint lassítani kell, ,,én ez utóbbiakkal nyilván nem értek egyet” – fejtegette. – A magyar parlamentnek morális és politikai kötelezettsége van támogatni e két ország csatlakozását – mondta Bársony András magyar külügyi államtitkár ugyanebben a vitában. A pártok vezérszónokai támogatták a bolgár és román európai uniós csatlakozási szerződés ratifikálását, a Fidesz azonban kifogásait is megfogalmazta. Kocsi László (MSZP) azt mondta: ha Románia nem teljesíti az európai uniós csatlakozási szerződésben vállaltakat, így például a környezetvédelmi vállalásait, különös tekintettel a verespataki beruházásra, akkor bármelyik tagállam élhet a védzáradék lehetőségével. Németh Zsolt (Fidesz) azt mondta: pártja támogatja és megszavazza az előterjesztést, mert egyetért a két ország uniós csatlakozásával. Mint mondta, nemcsak az Erdélyben élő 1,6 millió magyar elemi érdeke a román csatlakozás, hanem Magyarországnak is alapvető nemzetpolitikai érdeke, mivel elősegíti a határok feletti nemzeti újraegyesítést. Németh Zsolt ugyanakkor kifogásolta azt, hogy az Országgyűlés azelőtt dönt a szerződés ratifikálásáról, mielőtt az Európai Bizottság nyilvánosságra hozta volna az országjelentést. Közölte: az unió 21 tagállama úgy döntött, hogy csak a jövő évben kezdi meg a ratifikációt. /Ne centizgessenek (Gyurcsány Románia EU-csatlakozásáról). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 21./
2005. szeptember 26.
Bársony András kijelentette, Magyarország az elmúlt tíz évben, őszintén támogatta szomszédai integrációs törekvéseit, és most, az utolsó pillanatban nem mondhat nemet. Mégis megfontolandó a Székely Nemzeti Tanács és a Magyar Polgári Szövetség felhívása, hogy az Országgyűlés csak Székelyföld autonómiájának szavatolása után hagyja jóvá Románia csatlakozását. A magyar külpolitika a tízéves csatlakozási folyamatban rejlő fáziskülönbséget stratégiai koncepciók hiánya miatt nem tudta kellő mértékben kihasználni a határon túli magyarság javára. Az uniós szerződések felülírják az 1996-os román–magyar alapszerződést. Új „szerződésre” van szükség a két ország között, erre pedig készülnie kellene mindkét oldalnak. Magyarországnak akár úgy, hogy ma azt mondja, először tárgyaljuk meg kapcsolataink EU-n belüli új keretét, írta Bakk Miklós. /Bakk Miklós: Hát mégse. = Krónika (Kolozsvár), szept. 26./
2005. október 13.
Csíkszereda készen áll a magyar külképviselet fogadására, jelezte Ráduly Róbert, Csíkszereda polgármestere. Medgyessy Péter magyar miniszterelnök tavaly júliusi csíkszeredai látogatása során a városvezetés egy dokumentációt adott át neki, amelyben már azokat az ingatlanokat is megjelölték, amelyet az intézmény a későbbiekben elfoglalhatna. Ezt követően, már a tavaly ősszel szakértői csoport érkezett a városba, és meglátogatta a potenciális székházakat. A csíkszeredai magyar konzulátus megnyitásának igényét 1999. július 30-i bukaresti látogatásán Martonyi János akkori külügyminiszter vetette fel Andrei Plesu akkori román külügyminiszternek. Az akkori tervek szerint a megállapodást Orbán Viktor 2000. április 15-i hivatalos bukaresti látogatásán kellett volna aláírni, de – az ekkor már Mugur Isarescu által vezetett kormány Petre Roman által vezetett külügyminisztériuma az utolsó pillanatban kihátrált a megállapodás elől. A magyar fél beleegyezett abba a román kérésbe, hogy ne csak Csíkszeredában, hanem Konstancán is képviseletet nyisson. A szociáldemokrata kormány később már csak a konstancai képviseletről akart hallani. 2001. február 14-én Adrian Nastase miniszterelnök egy temesvári sajtótájékoztatóján kifejtette: nem érti, mi lenne az értelme egy csíkszeredai konzulátus megnyitásának. „Ez egy RMDSZ melletti képviseleti forma lenne?” – tette fel ironikusan a kérdést a miniszterelnök. Az idei szeptember 7-i bukaresti látogatása után Bársony András magyar külügyi államtitkár jelentette ki, hogy most először lehet érezni, hogy román részről nincs teljes elzárkózás a csíkszeredai magyar főkonzulátus megnyitásával szemben. /D. Balázs Ildikó, Gazda Árpád: Hova költözik a főkonzulátus? = Krónika (Kolozsvár), okt. 13./
2005. november 22.
November 21-én Budapesten az Országgyűlés elfogadta a Magyar-Román Gozsdu Közalapítvány létrehozásáról törvényjavaslatot. A Gozsdu Közalapítvány székhelye Budapesten lesz, a Gozsdu-udvarban. Az alapítvány vagyonát a két állam paritásos alapon biztosítja: induló tőkeként 200-200 ezer eurót, a továbbiakban pedig minden évben minimum ugyanennyit. A közalapítvány tevékenységei között ösztöndíjak adományozása, csereprogramok szervezése, tudományos rendezvények, konferenciák szervezése szerepel, valamint a létrehozandó Gozsdu Manó Emlékmúzeum, Könyvtár és Stratégiai Partnerségi Intézet működésének támogatása. Odáig ment el a két kormány, ameddig elmehetett ebben az ügyben, nem kívánja átvenni az alapítvány majdani kuratóriumának funkcióit olyan kérdésekben, amelyeket ön fölvetett, ezekben az alapítvány kuratóriuma lesz az illetékes – válaszolta Bársony András, a Külügyminisztérium politikai államtitkára Németh Zsolt, a parlament külügyi bizottsága elnökének ama felvetésére, miszerint a megállapodás szövegében van néhány pontatlanság, ami nem szerencsés. A lényege, hogy Románia lemond arról a vagyonjogi követeléséről, amelyet a Gozsdu-vagyonnal kapcsolatban megfogalmaztak – jelentette ki Németh Zsolt Ez azt is jeleni, hogy Magyarországnak azt a jogi álláspontját, miszerint az 1953-as vagyonjogi szerződés lezárta a Gozsdu-vagyonnak az ügyét, ezt elfogadta a román fél is. Somogyi Ferenc külügyminiszter utalt az 1953. július 7-én Bukarestben aláírt egyezményre, melynek tárgya a Románia és Magyarország között függőben lévő egyes pénzügyi és gazdasági kérdések végleges rendezése. Ennek keretében a felek kölcsönösen lemondtak minden 1945 előtt vagy után keletkezett egymással szembeni követelésről, beleértve a Gozsdu-vagyont is. Közben a Szent László Alapítvány bukaresti javainak sorsa feledésbe merül. Alapvetően azonos volt a Gozsdu-, illetve a Szent László Alapítvány célja: a másik ország fővárosában tanuló fiataloknak megteremteni a nemzeti közösséghez és vallásukhoz való tartozás feltételeit, hozzájárulni identitásuk megőrzéséhez. Az első világháború előtt a Nagyváradon bejegyzett Szent László Alapítvány azzal a céllal vett meg, illetve épített fel Bukarestben nyolc ingatlant, hogy lehetőséget teremtsen az akkori román ókirályságban élő magyar, elsősorban katolikus fiataloknak kisiskolásként az anyanyelvükön tanulni, valamint hogy szállással és étkezéssel nyújtson segítséget a középfokú és egyetemi tanulmányaikat Bukarestben folytató diákoknak. Ennek ellenére a mai bukaresti magyar tannyelvű Ady Endre Líceumban nincs bentlakási lehetőség. /Guther M. Ilona, Budapest: Gozsdu-ügy: közalapítvány épül a történelmi romokon. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 22./
2005. december 28.
A szociális biztonságról szóló magyar-román egyezmény nemcsak a nyugdíjakról rendelkezik, kiemelten szabályozza az egészségbiztosítás kérdéseit, az egyenlő elbánás alapelvén, az Európai Uniós koordinációs szabályozásnak megfelelően. Ha mindkét fél ratifikálta az egyezményt és erről értesítik egymást, ezt követően három hónap múlva lép hatályba. A magyar parlament már ratifikálta, a román parlament két háza még nem. Bársony András magyar külügyi államtitkár szerint Romániát semmi sem kötelezi a gyors ratifikálásra. „Bukarest számára ez csak a román EU-csatlakozás után válik elengedhetetlenné” – mondta. /Guther M. Ilona, Budapest: Késhet a magyar-román szociális egyezmény romániai ratifikációja. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 28./
